Egy régi álom (ars poetica helyett)

Alkonyat volt.
Ott álltam a házunk sarkánál.
A csönd mozdulatlan, hosszú várakozásra kényszerített.
..............
Aztán elkezdőtött a ... közeledés ?
Finom, langyos fuvallat, ... lassan fokozódott.
Aztán, ... végül, ... szelíden dőltem ­ akár egy kivágott fa ­ valami elképzelhetetlen fényesség fortissimójába.

Magamról

Vegyésztechnikusi oklevél, gépész műszaki tanári diploma után, pedagógus munka mellett magánúton tanultam rajzolni, mintázni, faragni.
1985-ben lettem a Művészeti Alap (ma a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) Képzőművészeti Szakosztályának tagja mint szobrász. Külföldön is tanultam ­ Svéd Intézet ösztöndíjával Göteborgban 1992-ben. Ugyancsak1992-ben Londonban, a KINGSTON University Művészeti fakultásán pedig tanítottam, természet utáni, szabadkézi rajzot.

Spanyolországban, Olaszországban, Finnországban (három alkalommal), Litvániában voltam tanulmányúton.

Lengyelországban 1988-ban a Centrum Rzezby Polskiej ORONSKO művésztelepén dolgoztam. Ottani munkám a "HOMO - tombstone - perfomance".

Három önálló kiállításom volt: Budapesten 1985-ben, Sárospatakon 1992-ben, Veszprémben 2000-ben.

Jelentősebb kollektív kiállítások:
Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat 1987, 1988, 1991. XI., a XII. és a XIV. Pécsi Kisplasztikai Bienálé (1989, 1991, 1995), Pesti Vigadóban rendezett "Kisszobor 94" c. kiállítás, a Bp. XXII. ker.-i képzőművészekkel Bonn 1992.

Díjak:
  Eötvös József köztéri pályázat Orosháza 1987.
  Vásárhelyi Őszi Tárlat 1988, munkajutalom.
  Pesterzsébeti hősi emlékmű pályázat, 2002.

Szakmai kritika: Wehner Tibor: Fújtató a mellkasban. ÁRGUS c. művészeti folyóirat, 1997. április.

Kő és fémszobrokat egyaránt készítek, restaurálok (lásd SHB Stúdió).

< Önarckép utcakövön. 1984. Bazalt, 43x25x24 cm.